Egy baba-mama-kendő találkozóra érdekes játékot találtunk ki. Meglepő, sőt döbbenetes eredmények születtek.
Sokszor alakul ki vita a kendők, a high end márkák ára körül. Pont ezért is írtam meg a Drágasszáág című posztot. Hogy sok sok próba, olcsó és drága kendők hada után elmondjam, hogyan is gondolom.
De a játék során még én is meglepődtem.
Még egy szűkebb körben, a kendőfüggők között is fel szokott merülni a téma. Egy olyan fészbúk csoportban, ahol csak úgy röpködnek az ötszáz eurós high end kendők. Egy ottani poszt kapcsán egy anyuka vetette fel az ötletet, hogy vajon mi lenne, ha bekötött szemmel kéne egy kendőről véleményt mondani. Ugyanúgy rajonganánk egy 70 ezer forintos kendőért, mondjuk egy 10 ezer forintossal szemben?
Közeledett a következő találkozó, és így gyorsan meg is valósítottuk ezt az ötletet. Megcsináltuk a játékot, elvégeztük az érdekes kísérletet. Összedobtunk egy csomó kendőt, és próbababával, bekötött szemmel, a márka és a kinézet ismerete nélkül kötöttünk. Azután pontoztuk a kendőt. Így a végén kiderült, hogy a kinézet, a hírverés és a márkanév mennyit is dob a latba. Természetesen mi is ott voltunk a próbán, részt vettünk benne.
Összesítésben a legolcsóbb (jó szériás*) Nandu nyert. Igen jó eredményeket ért el a közepes árkategóriájú, orosz Volgasling kendő, és a magyar, szintén középkategóriás Bloomyloom hóbagoly is.
Persze mindenképpen figyelembe kell venni azt, hogy a kendő tulajdonképpen ruhadarab. Öltöztet, így nagyon fontos a kinézete. Hiszen egy fűzős, földig érő báli ruháról sem mondjuk azt, hogy hú, de kényelmes, egész nap benne heverésznék, főznék, takarítanék, játszanék. Bezzeg a kopott, százéves, lyukas macinaci, vagy a rongyosra hordott farmer!
Viszont azt is észre kell vennünk, még nekünk, függőknek is, hogy igenis nagyon komolyan számít a jó marketing. Hiszen el tudják velünk hitetni, hogy az adott termék a legjobb nekünk, elérik, hogy vágyjunk rá, és ne sajnáljunk kiadni érte adott esetben akár egy borsos összeget is. Mert megéri!
Valószínűleg sokan egyetértenek velem abban, hogy itt is a középút arany: egy szép, jól köthető, kényelmesen viselhető közepes árkategóriájú kendő igazán megéri az árát. Hiszen van egy határ, ahol a minőség emelkedése már nem képes lépést tartani az ár emelkedésével. Ettől persze még igazán jó érzés lehet viselni egy csúcs-báliruhát is.
U.i.: azért azt még mindenképp megjegyezném, hogy teljes legyen az összkép, hogy egy 3 kg-s, "újszülött" próbababával kötöttünk. Ugyanakkor a próbált kendők nagy része vastag, igazi nagybabás kendő volt. Én személy szerint minden kendő esetében a könnyen kivitelezhető belül zsebes kötést csináltam. Több kendőnél is megjegyeztem, hogy ha nagyobb babát, hátra kötnék vele például batyuban, akkor azért máshogy adtam volna a pontokat.
* Jó szériás Nandu: sok helyen olvasható, hogy a Nandu márkából vannak igen jó szériások is, finom anyagúak, jó szövésűek, de sok olyan is van, ami nem puhul, sprőd marad, és nem jól használható. Tehát ezesetben a vásárlás látatlanban, próba, tapizás nélkül lutri.
Köszönet a játék levezényléséért: Kiss Olgának.
Köszönet a fényképes dokumentációért: Kiss Olgának és Grossmann Georginának.
Köszönet az ötlet felvetéséért: Harrach Borbála Dorottyának.
Köszönet a hely biztosításáért: a Hellóanyunak.
Köszönet az anonim függőtali megszervezéséért: Aggot Eszternek.
Sokszor alakul ki vita a kendők, a high end márkák ára körül. Pont ezért is írtam meg a Drágasszáág című posztot. Hogy sok sok próba, olcsó és drága kendők hada után elmondjam, hogyan is gondolom.
De a játék során még én is meglepődtem.
Ezeket a kendőket próbáltuk ki bekötött szemmel.
Döbbenetes eredmények születtek!
Íme:
Viszont azt is észre kell vennünk, még nekünk, függőknek is, hogy igenis nagyon komolyan számít a jó marketing. Hiszen el tudják velünk hitetni, hogy az adott termék a legjobb nekünk, elérik, hogy vágyjunk rá, és ne sajnáljunk kiadni érte adott esetben akár egy borsos összeget is. Mert megéri!
Valószínűleg sokan egyetértenek velem abban, hogy itt is a középút arany: egy szép, jól köthető, kényelmesen viselhető közepes árkategóriájú kendő igazán megéri az árát. Hiszen van egy határ, ahol a minőség emelkedése már nem képes lépést tartani az ár emelkedésével. Ettől persze még igazán jó érzés lehet viselni egy csúcs-báliruhát is.
U.i.: azért azt még mindenképp megjegyezném, hogy teljes legyen az összkép, hogy egy 3 kg-s, "újszülött" próbababával kötöttünk. Ugyanakkor a próbált kendők nagy része vastag, igazi nagybabás kendő volt. Én személy szerint minden kendő esetében a könnyen kivitelezhető belül zsebes kötést csináltam. Több kendőnél is megjegyeztem, hogy ha nagyobb babát, hátra kötnék vele például batyuban, akkor azért máshogy adtam volna a pontokat.
* Jó szériás Nandu: sok helyen olvasható, hogy a Nandu márkából vannak igen jó szériások is, finom anyagúak, jó szövésűek, de sok olyan is van, ami nem puhul, sprőd marad, és nem jól használható. Tehát ezesetben a vásárlás látatlanban, próba, tapizás nélkül lutri.
Köszönet a játék levezényléséért: Kiss Olgának.
Köszönet a fényképes dokumentációért: Kiss Olgának és Grossmann Georginának.
Köszönet az ötlet felvetéséért: Harrach Borbála Dorottyának.
Köszönet a hely biztosításáért: a Hellóanyunak.
Köszönet az anonim függőtali megszervezéséért: Aggot Eszternek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése